2011. május 31., kedd

Látnivalók 22. - Fiordland

Végre a Fiordland. Nagyon vártam már, hogy egyrészt eljussak ide a bloggal, másrészt, alig várom, hogy végre a saját szememmel láthassam ezt a csodát. Igen, csodát, mert ezt a vidéket sokan emlegetik a világ nyolcadik csodájaként, - hozzáteszem - teljes joggal. Na de mi is ez?

2011. május 26., csütörtök

Látnivalók 21. - West Coast

A West Coast régió - vagy ahogy a kiwik hívják, Westland - egész Új-Zéland egyik leggyérebben lakott régiója (területéhez képest persze), a maga 30ezer lakosával, mindez 23ezer négyzetkilométeren.
A régió gyakorlatilag egy 600 km hosszú partszakasz, amit keletről végig a Déli-Alpok-, nyugatról pedig a Tasmán tenger határol.
A Westland volt Új-Zéland utolsó szakasza, amit felfedeztek és benépesítettek. Szépen kezdtek településeket alapítani, majd ezek várossá fejlődtek, viszont amit a környék erdejeit kivágták, a szenet és aranyat kitermelték, a városok kezdtek egyre kihaltabbá válni, s akik pedig itt maradtak, földműveléssel foglalkozni. Napjainkra viszont ez megváltozott: szinte az egész partmenti övezet védetté vált, a mezőgazdaság visszaszorulóban van, a helyiek pedig egyre inkább kezdenek a turizmusból hasznot húzni.

2011. május 21., szombat

Látnivalók 20. - Otago III.: Queenstown

Queenstown-t sokszor szokták úgy emlegetni, mint a kalandorok és az extrém sportok mekkája, de nem csak az adrenalin, hanem a csodás Wakatipu-tó, és a környező hegyek lenyűgöző látványa is megrészegíti az ide látogatót. (szépen mondtam?)

2011. május 19., csütörtök

Látnivalók 19. - Otago II.: Wanaka

Wanaka a Lake Pukaki-tól, - a Mt. Cook nemzeti park "bejáratától" - 153 kilométerre délnyugatra fekszik, hatalmas hegyek között egy gleccservájta medencébe. A város Új-Zéland 4. legnagyobb tava, - a helyenként 300 méter mély - Wanaka-tó déli csücskénél áll. Nevét a maori Oanaka szó torzulásából kapta, az eredeti szó jelentése: Anaka birtoka, aki pedig egy rég maori törzsfőnök vala.
Wanaka alapvetően egy turizmusból élő település, azaz egy üdülőváros, tele szállásokkal, szórakozóhelyekkel, éttermekkel, stb.  A tavon lehet vízisízni, vitorlázni, jetskizni, miegymás. Szóval kész túristaparadicsom, már amennyire egy 7000 főt számláló település az lehet. Érdekes, hogy újabban az Új-Zélandiak nagy része is ide költözik nyugdíjas évet tengetni. Többek között ezáltal is, az elmúlt 3-4 évben, közel 30%-al nőtt a helyi lakosok száma. Mondjuk őket is megértem.

2011. május 17., kedd

Látnivalók 18. - Otago I.: Coastial Otago

Canterbury déli szomszédja az ország második legnagyobb régiója: Otago, melynek neve a régi maori Otakou elnvezésből ered, jelentése "vörös föld", amely a régió központi településének, Dunedin-nek a határában fellelhető okerszínű-vöröses-, agyagos földnek köszönhető.

A régiót nyugaton még mindíg a Déli-Alpok hegyláncai határolják. Kelet felé haladva a Canterbury-síksághoz hasonló füves puszták következnek, viszont azzal a különbséggel, hogy itt az északi szomszédtól eltérően, az erős északnyugati szél hatása nem érződik annyira. A szél ugyanis Canterburyvel ellentétben, itt nem tud akadály nélkül átrohanni a síkságon, mivel Otago területe sokkal dimbes-dombosabb.

2011. május 14., szombat

Látnivalók 17. - Canterbury IV.: Aoraki Mt. Cook

A Tekapo tó után a 8-as úton továbbhaladva a következő megálló Pukaki, a kis település, ami Lake Pukaki partján fekszik.
A Lake Pukaki-t a Tasmán folyó táplálja, ami pedig két gleccser olvadékából fakad a Déli-Alpok lábainál: a Tasman- és a Hooker gleccseréből. A tó valaha a déli végén tovacsordogált a Pukaki folyóba, de persze az ember ide is betette a lábát, és duzzasztógátat épített, s a Pukaki-, de még a Tekapo vizét is megcsapolták és energiatermelésre használták fel (ez egyébként általános probléma Új-Zélandon: a hegyeket és az erdőket már védik, de a folyókat és tavakat meglehetősen kizsákmányolják, ezzel megzavarva a folyók és a környező erdők élővilágát egyaránt).

Pukaki után bár a 8-as út Délnek fordul Twizel (és kicsit távolabb Queenstown) városa felé, de mi mégis inkább északnak fordulunk a tó mentén a 80-as úton, a kb. 60 km. -re fekvő Mount Cook nevű faluig, ami a Mount Cook nemzeti park szíve. A Pukaki mentén haladva már látszanak a 3000-es csúcsok, ezzel előjelezve, hogy mi vár az utazóra.

Látnivalók 16. - Canterbury III.: Közép-Canterbury

Christchurch-től déli irányba indulni lehet a gyors State Highway 1-en, valamint az állítólag pont egy nagyságrenddel szebb Inland Scenic Route 72-ön. Természetesen érdemesebb az utóbbit választani.
Az út az Alpine Pacific Triangle-ből már ismerős Amberley-ből indul, s Rangiora-n keresztül vezet Oxfordig (helyi mezőgazdasági központ, a Canterbury síkság kellős közepén), majd a Mount Hutt (síparadicsom) lábai előtt kanyarog, s végül a Mount Somers (túraparadicsom) után a Rangitata folyón átkelve ér Geraldine-be, ahonnan lehet tovább haladni dél felé, vagy elfordulni nyugatnak, a sokkal izgalmasabb Mount Cook irányába.

2011. május 10., kedd

P.N.R.

2011. május 4., szerda

Látnivalók 15. - Canterbury II.: Észak Canterbury és Chch

Ebben a posztban Canterbury északi részének turisztikai látványosságait vesszük végig, Christchurch-el (Chch) együtt, s annak környékén.
Amennyiben észak felé indulunk el Chch-ből, az un. Alpine Pacific Triangle-nek (Alpesi-Óceáni háromszög) keresztelt útvonalon érdemes haladni (jobbra). Az út teljes hossza kb. 370 km, s alapvetően három szakaszból áll: Waipara-ból Hanmer Springs-be a 7-es úton, Hanmer Springs-ből Kaikoura-ba a 70-es úton, majd Kaikoura-ból vissza Chch-ba az 1-es úton. Téli időszakban a síelést is be lehet iktatni a programba.
Természetesen nem csak a célpontok, de maga az út is nagyon szép.