Látnivalók 3. - Tongariro Nemzeti Park

És igen, végre elérkeztünk az északi sziget számomra legvonzóbb látványosságához a Tongariro Nemzeti Parkhoz, amit 1887-ben alapítottak és ezzel elnyerte az Új-Zéland legrégebbi-, valamint a világ 4. legrégebbi nemzeti parkja címet (a legrégebbi a Yellowstone egyébként), s egyben az UNESCO szerint a világörökség része is. Hát nem semmi.
A parkokat egyébként minden esetben a DOC (Department Of Conservation) üzemelteti, a honlapjukon sok hasznos infó fellelhető: túraútvonalak, menedékházak elérhetősége, időjárás előrejelzés, transport, stb.
A nemzeti park fő látványossága nyilvánvalóan a 3 vulkáni csúcs itself, flóra és faunáról itt nem igazán lehet beszélni, bár néhány madárfaj- és - a vulkáni utóműködés miatt itt is érezhető záptojásszag miatt beszívott - oposszum itt is megtalálható. De nem ez a lényeg.

A lényeg ugyanis a sokat emlegett három vulkán, és a köztük elhaladó - Új-Zéland legszebb egy napos túrájának választott - Tongariro Alpine Crossing túraútvonal (más hasonló toplistákon is top10-es, szinte mindenhol). Ez az a túra, amit ha az északi szigeten járunk, akkor tuti végigjárunk.

Térkép:

Szintemelkedés:

A túra hossza 19,4 kilométer, 5,5-7,5 óra alatt teljesíthető, megállások és kitérők nélkül. A kezdőpont a vicces nevű Mangatepopo völgyben, az út legvégén található parkoló. Indulás előtt mindenképp tájékozódni kell egyrészt az időjárást-, másrészt a várható vulkanikus tevékenységet illetően, ugyanis az út aktív vulkanikus övezeten keresztül vezet, de aggodalomra nincs ok, egyrészt a 1975-ös kitörés óta az aktivitás lecsengő periódusban van, másrészt mert az út végig ki van táblázva, hogy egy esetleges kitörés esetén mit kell csinálni.

Itt egy kis kitérő, a kitörésekről.

A Ngauruhoe utoljára 1977-ben produkált viszonylag látványos kitörést, de azóta nem mutatja aktivitás jeleit, így gyakorlatilag kialudtnak tekinthető.
A sorban a következő a park névadója a Tongariro vulkán, amely viszonylag aktívnak számított: 1839 óta több mint 70x tört ki, de az utolsó kitörés (itt is 1977) óta szinte kialudtnak tekinthető.
Végül, de nem utolsó sorban a Végzet hegye, a Ruapehu, amelynél kisebb kitörések elég gyakoriak (kitörés alatt nem lávát kell érteni azonnal, hanem inkább kisebb gőz/gázszivárgást), 1945 óta 60x produkált vulkanikus aktvitást. Az utolsó látványos aktivitás 1995-ben és 2006-ban volt, ahol utóbbi esetben 2.8-es erősségű földrengés kíséretében egy 200m magas vízoszlopot lövellt az ég felé a vulkán. 2008 októberében azonban az új-zélandi vulkánkutató intézet (GeoNeT) közleményt adott ki, mely szerint ez a vulkán is pihenő fázisba lépett, habár továbbra is aktív vulkán marad és kisebb kitörésekre számítani lehet.

Nade vissza az Alpine Crossing-hoz.

Az út menti első látnivaló a Soda Springs, semmi különös, csak egy kis vízesés, de a 15 perces kitérő igazán nem fáradtság érte. A következő megálló a Déli nagy kráter, de míg oda elér az út, jónéhány megszilárdult lávafolyamot is keresztez.

A következő látványosabb rész a Red Crater (jobbra), majd rögtön utána a hihetetlen színű Emerald Lakes. Az út ez után még átvisz a központi kráteren, majd a Blue Lake-n keresztül a Ketetahi menedékházba, majd onnan le a Ketetahi parkolóba, ahonnan transzferrel (vagy stoppal) lehet visszamenni a kiindulási helyre.
Kitérőként egyébként meg lehet mászni a Ngauruhoe-t (2287m) és a Tongariro-t (1967m) is, előbbire felfelé 1,5, lefelé 0,5 (seggen csúszva, gondolom), utóbbira oda-vissza 2 órát írnak. A Ngauruhoe előnye lehet, hogy kevesebben veszik a fáradtságot arra, hogy ide felmásszanak, de jó idő esetén bevállalható a törmelék megmászása (1, 2) is. Utóbbi útvonal tagadhatatlan előnye viszont az, hogy jelölt úton lehet haladni.

Az egész túrát érdemes egyébként kora hajnalban elkezdeni, így egyrészt elkerülve az egyébként jellemző tömeget, másrészt megnézni a napfelkeltét.

Tongariro Alpine Crossing (TAC)
Start GPS koordináták: 39°08’40″ 175°34’51″
Ngauruhoe megmászása: SummitPost
Tongariro megmászása: SummitPost
TAC Factsheet: pdf.
TAC Web brochure: pdf.
Tongariro Nemzeti Park összes sétaútvonala: pdf.
Transport: Lonelyplanet szerint jóárasított szállás+transport: discovery lodge, egyéb jónak tűnő ajánlat: The Crossing Backpackers.

Kis kitérővel jövet-menet, amennyiben egyébként is errefelé haladnánk, érdemes lehet a State Highway 1-et választani az utazásra, ugyanis ennek az útnak a Tongariro keleti oldalán fekvő szakaszát Desert Road-nak hívják, a korábbi bejegyzésemben már leírt elsivatagosodási jelenség miatt.