Money Money Money

A közelmúltban filóztam azon, hogy majd hogyan fogjuk kiadásainkat fizetni a Zátonyon. Az biztos, hogy nem nagyon szeretném magam kitenni a magyar bankok szeszélyének, és az általuk kibocsátott kártyák használatából eredő többletköltségeknek, hacsak nincs vészhelyzet, vagy bármilyen más szóba jöhető lehetőség. Többek között azért sem, mert NZD-ben történő fizetéskor visa esetén először EUR-ba, mastercard esetén pedig banktól függően először USD/EUR-ba váltják a terhelendő összeget, s csak eztán forintba. Ez akárhogyis nézem, dupla árfolyamveszteség, még ha bankközi árfolyamon váltják is át az összeget (ami azért optimista feltételezés).

Amellett döntöttem tehát, hogy valami olyan valutát viszünk ki, amit majd ott át tudunk váltani NZD-re jól. 

The backup plan

Nem valószínű, hogy ebben az életben még egyszer Új-Zélandra fogunk menni. Persze sosem lehet tudni, de azért ilyen messzire nem érdemes rövid távra menni, a hosszú távú utazás meg már áldozatokkal jár. Szóval mivel a realitások talaján maradva perpill úgy gondolom, hogy one and only lesz a látogatás, épp ezért a lehető legjobban szeretném dokumentálni. Ez egyrészt a készülő képek minőségére, másrészt pedig a mennyiségére is értendő egyaránt.

Mindenki járt már abban a cipőben, hogy a fényképezője kijelzőjén megjelenő kép otthon megnézve igencsak bemozdult, sötét volt, stb. Persze ha RAW-ba fotózik az ember, akkor a problémák egy részét otthon ki tudja tekergetni, de ennek ára van. Egy képfile az én gépemen így közel 30 mega, és a 16 gigás sdhc kártyámra kb. 500 kép megy rá. Ennyit egy átlagos nyaralás alatt egy hét alatt elfotózok, úgyhogy minimum ilyen képszámmal és méretekkel kell számolni az 5 hétre vetítve. Felmerül tehát a probléma, hogy hogyan tároljuk a képeket. Ha geek vagy és/vagy direkt emiatt látogattál ide, akkor olvasd tovább.

o3

O3, azaz ózon. A földi légkör legalsó rétegében, a troposzférában az ózon egy egészségre káros anyag (a szmog egyik összetevője, mely leginkább a nagy forgalmú városokat sújtja ugyebár). A légkör felsőbb rétegében, a sztratoszférában azonban az élethez elengedhetetlen, mivel bizonyos frekvenciájú ultraibolya sugárzást képes elnyelni. Ez a réteg más néven az ózonréteg.
A sztratoszférában jelenlévő ózonréteg nélkül nem létezne a szárazföldi élet, az ultraibolya sugárzás darabokra törné az élő szervezetek DNS-ét, és felbontaná a sejtjeikben lévő kémiai kötéseket. De mi köze ennek Új-Zélandhoz?

NZHC/NOMAD/YHA/BBH

Annak idején, amikor az első londoni látogatásom tervezgetésénél tartottam, legalább olyan fájdalommal szembesültem azzal, hogy az általam meglátogatandó helyek árazása nem épp magyarországi viszonyokat tükröz, mint ahogy megörültem annak, hogy létezik egy olyan kis handy eszköz, mint a London Pass, amellyel mindenhová okos kis kedvezményeket kapok, sőt 1-2 napig ingyen is utazhatok London összes tömegközlekedési eszközén.
A minap felötlött bennem, hogy utánanézek, hogy Új-Zélandon is van-e ilyen-, vagy ehhez hasonló lehetőség.