Szingapúri szállás

Hosszas kutakodás után végre lefoglaltam szingapúri szállásunkat is. Mivel nagyjából másfél napot (2 éjszakát) töltünk itt, olyan helyen szerettünk volna megszállni, ahonnan minden fontosabb látnivaló viszonylag egyszerűen megközelíthető, nem kell órákat tömegközlekedéssel tölteni.

Persze az egyszerű megközelíthetőség és bejárhatóság a városállam méretéből adódóan nem okoz túl nagy nehézséget, hiszen a helyi metró (SMRT) tökéletesen behálózza az egész várost, viszont én azt gondolom, hogy egy helyet felfedezni gyalogosan sokkal jobb, mint a föld alól néha-néha felbukkanva, ezért elsősorban a csavargás a terv Szingapúrban. Is.

Szingapúr

Szingapúr neve a maláj Singapura szóból ered, ami lefordítva oroszlánvárost jelent. A város meglehetősen nagy múltra tekint vissza: már a második évszázadban is létezett, igaz akkor még Temasek volt a neve, amely tengeri várost jelent, s többnyire halászok és kereskedők lakták.

Szingapúr városát a 13. században alapították meg, de a 14. században be is kebelezte azt a Maláj birodalom remekül, hogy aztán a Sziámi királyságé legyen, akitől pedig Johorei szultán foglalja el kicsit később.
Ezek a derék népek jól elbíbelődtek egymással egészen a 16. századig, amikoris európai hajósok jelentek meg Szingapúr partjainál. Kedvesnek éppen nem nevezhető portugál barátaink erőt, bátorságot és fegyvereket nem kímélve be is támadták a derék malájokat, aminek a vége az lett, hogy porráégették az akkori Szingapúrt, ezzel jelezve, hogy egyrészt komolyak a szándékaik, másrészt Szingapúr márpedig az övék. A sziget látszólagos nyugalma azonban ekkor sem tartott túl soká, mert bejelentkeztek érte a hollandok-, majd nem sokkal később a brittek is.  Hiába, mindannyian tudták, hogy fontos lesz a hely.

Szállás az LCCT közelében

Az útvonalterv szerint Új-Zélandra menetben, ha minden jól megy, csak egy éjszakát töltünk Kuala Lumpurban, mivel reggel 8:40-kor indul a gépünk Christchurch-be. Ehhez kellett a legideálisabb szállást megtalálni, ami nem is volt olyan egyszerű feladat, tekintve, hogy Kuala Lumpur nemzetközi reptere (KUL) nem Kuala Lumpurban van.

Chester Street Backpackers

Nos lefoglaltam a szállást Christchurch-ben is. Két éjszakát megérkezésünk estéjére és másnap estére, valamint egy éjszakát a hazarepülésünk előtti utolsó estére. Mindhármat ugyanarra a helyre.

A választásnál természetesen az ár mellett a minél nyugodtabb, a jetlag kiheverésére legalkalmasabb környezet volt az elsődleges szempont, ezért olyan hostel-t kerestem, ami azon túl, hogy BBH vagy YHA hálózat tagja, lehetőleg ne egy 20 ágyas "dorm" legyen, hanem inkább egy kétágyas szobákkal rendelkező szállás.

YHA Kártya

Egy korábbi bejegyzésben már írtunk az új-zélandi hostel-hálózatokról. Ezek közül az egyik a YHA volt, amely egy olyan nemzetközi szervezet, ami Új-Zélandon is üzemeltet szállásokat. És szerencsére a világ számos más helyén is.

"Nemzetközi jogosítvány"

Eddig azt hittem, hogy a legősibb kommunista maradvány Magyarországon az oltási kiskönyv. Talán sokan emlékeznek rá: szürke sajtpapír füzetke, amire szigorúan kézzel vezetik fel az adatokat, dátumbélyegző hanyagul a sorok mellé hányva, esetleg bizonyos matricák beragasztgatva.

Szóval eddig az oltási kiskönyvről hittem, hogy a modernkori Magyarország utolsó dinoszaurusza, de persze most, hogy felvigálosultam már, változott a sorrend. Azért még mindíg tartom, hogy a kiskönyv ott van az élmezőnyben, de már nem ő a befutó.
No de kicsit előre szaladtunk, lássuk az elejéről.

AS 3112

Aki már tette ki a lábát Magyarországról, az nagyjából tisztában van vele, hogy az elektromos hálózatok különbözőek a világ különböző tájain. Annyiban persze egyeznek, hogy valamennyi ország szinuszos váltóáramot használ a lakossági berendezések üzemeltetéséhez, azonban az effektív feszültség és a frekvencia országonként eltérő lehet. A két általános feszültségintervallum az Észak-Amerikára jellemző 110–127 V és az eurázsiai 220–240 V. A frekvencia 50 Hz (Európában) vagy 60 Hz lehet. A folyó áramon túl a dugaszok és aljzatok is számos variációt mutatnak.