Szóval a régió közepén álló Taranaki vulkán körül, a csúcstól 6 mérföldes távolságban jelölték ki 1881-ben az itt létrehozandó nemzeti park határát, amit frappánsan Egmont National Park-nak neveztek el. A 6 mérföldes távolságon kívül szabad utat kapott a földművelés, de azon belül ugyanúgy burjánzik az erdő manapság, mint pár évszázaddal ezelőtt, számos érdekességgel elkápráztatva az utazót.
Számomra nyilván az az érdekes, hogy hogyan lehet megmászni a csúcsot. :) Természetesen a DOC itt is üzemeltet jól jelölt és karbantartott útvonalakat. A hegyet meg lehet támadni az északi és a keleti oldaláról egyaránt.
Az északi oldal felől induló, kb. 10 órás (6 óra felfelé, 4 lefelé) túra kiindulópontja a régió legnagyobb városától (New Plymouth) fél órányi autókázásra található North Egmont Vistior Center, amelytől dél felé indulva északi irányból lehet megtámadni a hegyet. Az út természetesen csak nyáron járható és az időjárás változékonyságára való tekintettel mindenképpen tájékozódni kell az előrejelzést illetően, úgyanis a Tasmán tenger felől fújó szeleknek köszönhetően akár egy napon belül is lejátszódhat mind a négy évszak (nem vicc!). Van az út mentén menedékház, de mivel egy napon belül is teljesíthető a túra, ezért nem játszik.
Mount Taranaki Summit Track
GPS: 39°16′12″, 174°05′45″ (parkoló, North Egmont Visitor Centre)
Infó: Factsheet (pdf)
Beugró: -
Nyitva tartás: 08:00-16:30 (visitor centre)
A teljes igazsághoz hozzá tartozik, hogy a Taranaki valójában nem egyetlen vulkáni kúpból áll, hanem egy ikercsúcs. A kistesó, az 1966 méter magas Fantham's Peak, a Taranaki délkeleti oldalában ücsörög, és megmászása esetén remek rálátást ad a Taranaki csúcsára. Ez a vidék talán még érdekesebbnek tűnik, mint az északi oldalon mászható summit track, ugyanis ezen az oldalon három ász látnivaló is akad, természetesen a Fantham's csúcs mellett. Giccses kép.
Rögtön a Dawsons Falls Visitor Center (nem Dawsons Creek!) mellett, - ahol az autót le lehet pakolni - található a névadó, 18 méter magas vízesés. Ez már önmagában is érdekes lenne, de ha elindulunk egy kicsit nagyobb kerülőt téve a Wilkies Pool Loop Tracken, akkor az un. koboldok erdején (Goblins forest) át vezet az út.
Az út a nevét az 1-1,5 órás túra végpontjában található, nyilván vulkanikus tevékenység nyomán keletkező 8 tavacskáról, és azokat összekötő kis vízesésekről kapta (jobbra ebből 3). Még két grátisz kép.
A Goblins Forest (balra) számomra önmagában is megérné a sétát az elképesztő látványvilág miatt: a környék fáit valamiféle futónövény (UPDATE: közben utánanéztem: moha :D ) nőtte be, és az egész tök meseszerűnek hat (vagy csak nekem van gyermekded lelkem?).
Itt van még pár kép.
Wilkies Pool Loop Track és Fanthams Peak Round Trip
GPS: 39°19′25″, 174°06′13″ (parkoló, Dawson Falls Visitor Centre)
Info és térkép: Dawson Falls Roadend: Térkép és leírás (pdf)
Beugró: -
Nyitva tartás: -
Két dolgot nem írtam még le ezzel a régióval kapcsolatban. Az csak az egyik ezek közül, hogy mivel a Taranaki vulkán megszólalásig hasonlít a japán Fuji-ra, ezért például az utolsó szamuráj Fuji előterében játszodó jeleneteit is itt forgatták a japó hegy helyett, a másik viszont az a téma, hogy hogyan lehet eljutni ide.
Ha mondjuk leteszünk arról, hogy megmásszuk a csúcsot és a kisöcsi, a Fanthams Peak mellett döntenénk, és mondjuk pont a Tongariro nemzeti park, vagy a Taupo-tó felől jönnénk, (ami elég sanszos), akkor ezt az utat megtehetnénk a 150 km hosszúságú State Highway 43-on keresztül is akár. Ez így talán nem mond túl sokat egyelőre, de úgy esetleg már igen, ha kibököm végre az út közismertebb nevét: Forgotten World Highway. Akik még ezek után is közönyösek maradnak, azok olvasás helyett inkább kattogják végig a képeket:
Hát, valaki túl sokat szív arrafelé az tuti. :D
FYI az út mentén nincs egy benzinkút sem.
Forgotten World Highway
Infók: brochure (pdf)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése