Látnivalók 19. - Otago II.: Wanaka

Wanaka a Lake Pukaki-tól, - a Mt. Cook nemzeti park "bejáratától" - 153 kilométerre délnyugatra fekszik, hatalmas hegyek között egy gleccservájta medencébe. A város Új-Zéland 4. legnagyobb tava, - a helyenként 300 méter mély - Wanaka-tó déli csücskénél áll. Nevét a maori Oanaka szó torzulásából kapta, az eredeti szó jelentése: Anaka birtoka, aki pedig egy rég maori törzsfőnök vala.
Wanaka alapvetően egy turizmusból élő település, azaz egy üdülőváros, tele szállásokkal, szórakozóhelyekkel, éttermekkel, stb.  A tavon lehet vízisízni, vitorlázni, jetskizni, miegymás. Szóval kész túristaparadicsom, már amennyire egy 7000 főt számláló település az lehet. Érdekes, hogy újabban az Új-Zélandiak nagy része is ide költözik nyugdíjas évet tengetni. Többek között ezáltal is, az elmúlt 3-4 évben, közel 30%-al nőtt a helyi lakosok száma. Mondjuk őket is megértem.

Wanaka mellett van egy vicces hely, a Puzzling World. Eredetileg 1973-ban alapították, és csak egy sima labirintusnak indult, de az évek során kinőtte magát. Van már itt azóta egy kávéház, ahol a kávézás csak másodlagos, viszont a vendégek számos puzzle-t próbálhatnak ki: vannak különböző optikai csalódásokat kihasználó helységek (pl. ferdén épített, de belépve egyenesnek tűnő szoba, ahol a víz ferdén folyik felfelé), hologramok, perspektívikus festések és persze a fő attrakció, a labirintus, ahol a látogatónak négy tornyot kell érintenie, mielőtt megtalálja a kijáratot.
Beugró a labirintusba és a puzzle-ket-, és trükkös szobákat tartalmazó részbe mindössze 15 dodó / fő.

a képen elrejtettünk egy ikerpárt :)

Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy Wanaka a világörökség részét képező, majd' 3600 négyzetkilométer kiterjedésű Mount Aspiring nemzeti park egyik kapuja. A park 1964-ben létesült és ezzel még éppen belefért az új-zélandi nemzeti parkok top10-ébe, ugyanis pont ő a tizeddik legöregebb.
Nevét a park területén terpeszkedő hegyről, a 3033 méter magas Aspiringról (maori nevén Tititea) kapta.




A parkon keresztül vezet a Déli-Alpokat átszelő három,  autóval járható hágó egyike, a Haast Pass ( a többiek: a Lewis Pass és az Arthurs Pass).
Az útvonalat eredetileg a maori vadászok használták az átkelésre, s a névadó Haast és Makaroa folyók völgyében vezet a déli sziget nyugati partjához. Az út legmagasabban fekvő pontja a tengerszeint felett 562 méteren van, ezzel a három hágó-út közül ez fekszik a legalacsonyabban.

És hát a park maga. Ez a gleccserekben-, és hegyekben-völgyekben gazdag-, szinte érintetlen vadon a Déli-Alpok déli csücskében fekszik. A legfőbb elfoglaltság nyilvánvalón a túrázás és a hegymászás, de persze lehet itt halászni, vadászni, kajakozni és bicajozni is. A bejárható útvonalak száma itt akkora, hogy meg sem próbálom még csak felsorolni sem őket, bejárni meg hát.. uhh, a világ minden ideje sem lenne elég.

Először a kevésbé jelentős délutáni séták. A sorban az első a Puzzleworld melletti, Wanakától keletre ácsorgó Mount Iron, aminek állítólag vasaló formája van, innen ered a neve is. A kialakulásáért a gleccserek okolhatóak, egész pontosan ők koptatták a hegyet mindössze 250 méter magasra. Ami miatt mégis érdemes lehet rászánni a másfél órát a 4,5 kilométer legyaloglására az az, hogy jó kilátást ad a puzzleworld-re és Wanaka városára, háttérben a tóval és a hegyekkel.

Egy kicsit komolyabb kirándulás a Wanakától 6 km-re nyugatra található parkolóból induló, kb. 11 kilométers túra az 1578 méter magas Roy csúcsra. Az út kb. 5-6 óra, oda-vissza, de érdemes lehet felmászni, ugyanis fentről belátható majd' az egész Wanaka tó, de remek 360 fokos panoráma nyílik a környékre: látszik a névadó csúcs, az Aspiring is. Fontos megjegyezni, hogy birkaterelések miatt a hegy nem járható az október 1 és november 10 közötti időszakban. Ebbe sajna lehet mi is beleesünk.. Kár volna érte.

És akkor végre irány a park belseje. Alapvetően 3 olyan város van, ami a park bejáratának tekinthető. Wanaka természetesen az egyik, a másik északkeleten Makarora, amelyet a Haast pass is átszel, a harmadik pedig már a Queenstown-tól északra fekvő Glenorchy, ami a park délnyugati kapuja.

Ahhoz, hogy az Aspiring igazi útvonalait elérjük, el kell autózni Wanakából még egy olyan 50 km-t Raspberry Creek-nek keresztelt helyig, ahol ott lehet hagyni az autót. Az út végig a Matukituki folyó völgyében vezet, de viszont csak az első 20 kilométer aszfaltozott, az út további részét murvás úton kell megtenni, sőt az utolsó 10 kilométer már rendesen a "mezőn" vezet, ezért tavasszal könnyen előfordulhat, hogy a kis patakok megnövekedett vízhozama miatt nem lehet rajtuk átkelni. Tájékozódni kell mindenképp az indulás előtt. Az út kb. 1 óra.

A parkolóból a folyó keleti és nyugati völgyét lehet bejárni. Persze a völgyből indulnak felfelé útvonalak a hegyekre is. A legközelebbi ilyen útvonal, - az itt várható dolgokból csak egy pici ízelítőt adó - Rob Roy Valley Track. Ez az út rendkívül váratlanul egy völgyben vezető útvonal, amely egészen egy kilátópontig kanyarog, ahonnan meg lehet csodálni a Rob Roy gleccsert, itself. Már rögtön a parkoló után egy kicsivel egy függőhídon kell átkelni a folyó felett, majd sűrű erdőn át vezet az út, s amikor elkezd ritkulni a növényzet, helyét az alpesi növények veszik át. Ez után egészen a völgy végéig - a tengerszint felett 1000 méterig - vezet az út, innen lehet megcsodálni a gleccsert. Itself.

Az út kb. 3-4 óra oda vissza, és mindössze 10 km.

A névadó csúcshoz, az Aspiring-hoz már csak 2 napos túrák vezetnek és komolyabb hegymászóismeret nélkül a legközelebb úgy lehet jutni, hogy Raspberry-től egy pict tovább ballagunk még a Matukituki nyugati völgyében nyugat felé, majd a folyóval együtt északnak fordulunk, s továbbhaladunk egészen az Aspring menedékházig (9 km, 2 óra). Innen az út három felé ágazik, fel lehet séltálni nyugatra a Liverpool hegyen álló menedékházhoz (3-4 óra, 6 km), keletre a Rob Roy csúcs oldalában álló French Ridge házhoz (4-5 óra, 7 km), vagy elsétálni tovább a völgy elejéhez, majd onnan fel a Scotts's bivakhoz - bár ez utóbbihoz már nem árt egy kis hegymászóismeret (3,5 óra, 8,2 km).
Még ha nem is megyünk fel egyik útra sem, az Aspirng hut-ig azért mindenképp megéri elmenni-

Csodaszép!